Pető Benji története folytatódik. Aki lemaradt volna az első részről, az kattintson és megtudja, hogyan lett a kis girnyóból már izmosodó srác.

Nagyon megszerettem már az elején a testépítést, sokat számított, hogy láttam magamon, ahogy fejlődök. Ezért is kezdett el érdekelni az egész háttere is. Nagyon sokat böngésztem a netet, könyveket olvastam, hogy miként és hogyan függenek össze a különböző folyamatok a szervezetben. Annak ellenére, hogy már tombolt az internet az egész világon, mégis megragadtam a konditermi ingyenes fitness újságoknál, azokból olvastam az okosságokat, amiket a nagy testépítők írtak.

Emellett ment a net is persze, tele csupa jó magyar oldalakkal, amikből még ma is működik jónéhány. Személyes kedvenceim például a shop.builder.hu, tesztoszteron.hu, fitbuilder.hu és proteinbuilder.hu. Amit pedig nem lehetett kihagyni, és a legtöbb információt adta, az a Biblia volt, vagyis sokunk példaképe Arnold Schwarzenegger A testépítés nagy enciklopédiája c. könyve. Emelett szerintem nem lehet, illetve nem is érdemes elmenni, hisz olyan technikák, praktikák, és módszerek vannak bene, amiket semmilyen iskolában nem fogtok tanulni. Lehet, régen volt és már más a divat, de ami akkor működött, az most is fog! Én mindenkinek, legyen az testépítő vagy hobbigyúros, nagyon ajánlom, hogy olvassa el, mert olyan tudáscsomaghoz juthat, amiről nem is álmodott volna.

Sokat edzettem. Heti ötször már a legelejétől kezdve. Vannak dolgok, amik helytelenek és ez a leterhelés például az volt. Csak akkor ezt még nem tudtam, a gimi mellett viszont olyan sok időm volt, hogy minden nap lent voltam a teremben. Aztán jött az érettségi egy év múlva, 2011-ben. El kellett dönteni, hogy hol tanuljak tovább, miben vagyok jó és mivel szeretnék foglalkozni. Mivel érdekelt az informatika és a kütyük, gazdaságinformatikus szakra felvételiztem Győrbe. Hiba volt. :D Nem jött be a kocka suli. Tök jó dolgokat lehetett tanulni, de a ¾-e egyáltalán nem is érdekelt. A sok töltelék tárgy elvette a kedvemet az egyetemtől, közben pedig olyan emberek vettek körül, akiknek más céljaik voltak az életben mint nekem. Hiperaktív voltam, és nem tudtam volna egy irodába görnyedni a gép előtt egész nap. Nekem több kellett. Ahogy ezen gondolkoztam, már megfogalmazódott bennem halványan - bár akkor még kicsit más köntösben -, hogy meg kellene csinálnom a személyi edző sulit, hogy komolyabb fogalmam legyen, arról amivel foglalkozom nap, mint nap. Persze ez csak ábrándozás volt akkor. Az alábbi kép pedig 2011-ben, érettségi után, nyáron készült, így néztem ki.