Pető Benji története folytatódik, újabb tanulsággal bővül a tapasztalatlista. Aki lemaradt volna:

  • Az első részből megtudhatod, hogyan lett a kis girnyóból már izmosodó srác.
  • A második részben Benji bevallja, mint sokan, ő is autodidakta módon tanult meg edzeni. Elmeséli azt is, hogyan hajszolta túl magát. 

Elköltöztem, elkezdtem az egyetemi képzést, de a gyúrást azért folyattam. Sőt, idővel a suli helyett a teremben edzettem, majd bevásároltam, főztem, ettem és újra edzettem. A matekfüzet mellett faltam a csirke húst, a fehérje sékemet a ZH-kon kortyolgattam, no meg, matek gyakon ropogtattam a puffasztott rizst. Nem érdekelt hol vagyok, már tudtam, hogy a kaja nagyon fontos, ezért ettem, ahol rámjött. Hétvégente anyu tárazta be nekem az ételt. 2 kg kész- és 3 kg nyers csirke, hogy ehessek a kövi héten, hétvégén meg újra habzsidőzsi az ősökkel. Osztályelső ugyan nem voltam, de idővel ment az egyetem is, még tanulmányi ösztöndíjat is kaptam.

Az egyetemi évem 3. félévében felvetődött bennem, hogy tanulás mellett meg kellene csinálnom a személyi edző sulit. Nem volt sok időm, így annyira nem foglalkoztatott végül a dolog, nyomtam az egyetemet meg az edzést. Az akkori kondimban, Győrben, Boros Bálint volt, aki segített fejlődni, ő volt abban a kondiban az edző. Nagyon sokat tanultam tőle, mivel ő testépítő versenyeken indult és nagyon képben volt a dolgokkal. Sokat beszélgettünk, amiből mindig tanultam valami apróságot, amivel jobbá tehetem az edzéseim és tovább tudtam fejleszteni a fizikumom. Vele találtuk ki, hogy miben is kéne versenyeznem, hogy mennyi idő alatt érnénk el a célom, segített a táplálkozásban, és az edzéstervezésben, a szabadidejében pedig ott volt és segített a gyakorlatok kivitelezésében. Segített beszerezni a táplálékkiegészítőket áron alul, ami akkor nekem diákként sokat jelentett anyagilag.

Sok praktikát és edzésmódszert is tanultam tőle, amik - mint később a suliba is kiderült - Weider-féle alapelvek. Arra határozottan emlékszem, hogy ő magyarázta el nekem, hogy mi is az az előfárasztásos sorozat. Ezt akkor alkalmazzuk, ha gyengék a segédizmaink. Elmagyarázom. Ha például fekvenyomást végzel mellre (célizom, vagyis az izom, amit célzottan fejleszteni akarsz), akkor van, hogy bizonyos ismétlésszám után elfáradnak a segédizmok. Például mellizomnál a tricepsz vagy a váll és kénytelen vagy abbahagyni a gyakorlatot, anélkül, hogy a célizmot valóban sikeresen kivégeznéd és hatkonyan terhelnéd. Ilyenkor jön képbe az előfárasztásos módszer. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a mellet előfárasztjuk egy peck-deck gépi tárogatással. Azért célszerűbb gépen, mert így jobban ki tudod kapcsolni a segédizmokat a mozgásból, és kellő sorozat után neki láthatsz az összetett gyakorlatnak, ezzel kivégezve a melled. Azt hiszem, kimondhatom, hogy Bálint volt az aki elindított ezen a pályán, és motivált annak érdekében, hogy jobb akarjak lenni saját magamnál a tegnaphoz képest. Köszi Bálint <3